Egy mérföldkőnek számító kísérlet során az UC Davis, az Alaszkai Bálna Alapítvány és a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence - Földönkívüli Intelligencia Keresése) tudósaiból álló csapat
húsz perces beszélgetést folytatott egy Twain nevű hosszúszárnyú (más néven púpos) bálnával – a saját nyelvén.
A PeerJ szakfolyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint az állat és a szakemberek azonban nem az időjárásról vagy a legújabb „halpletykákról" beszélgettek, a megértés ezen szintjétől ugyanis még messze vagyunk. Ami azonban történt, az különösen figyelemre méltó.
A tudósok Alaszka partjainál hajóztak, ahol egy úgynevezett „kapcsolatfelvételi hívást" játszottak le az óceánba vetítve, hogy lássák, reagálnak-e erre a bálnák.
Ezek a „kontakthívások" nagyon hasonlítanak az emberi üdvözléshez
– mondta Brenda McCowan, a UC Davis Állatorvosi Karának professzora, a tanulmány a vezető szerzője a Business Insidernek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – A bálnák arra használják, hogy más bálnákat szólítsanak meg vagy tudassák egymással, hogy hol vannak.
Fred Sharpe, az Alaska Whale Foundation vezető kutatója hozzátette: ezek az egyik leggyakoribb jelzések a púpos bálnák szociális hangrepertoárján belül.
Twain valóban felúszott a csónakhoz, és megkerülte azt. A következő húsz percben
a kutatók összesen harminchat alkalommal, különböző időközönként sugározták ugyanazt a hívást, és Twain minden alkalommal, az intervallumokhoz szorosan igazodva válaszolt erre.
Ez azt jelenti, hogy ha a szakemberek tíz másodpercet vártak, mielőtt visszahívták volna a bálnát, ő tíz másodpercet várt, mielőtt válaszolt volna. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy Twain szándékos eszmecserét folytatott.
Határozottan úgy éreztük, hogy meghallgatott és értett minket
– magyarázta Sharpe, hangsúlyozva, hogy munkájukat a Nemzeti Tengeri Halászati Szolgálat engedélyével végezték. – Reméljük, hogy ő is így érezte.
Hozzátette: úgy vélik, ez az első ilyen, oda-vissza működő kommunikáció az emberek és a púpos bálnák között, a púpos bálnák „nyelvén".
A lejátszott hívások hosszúszárnyú bálnáktól származtak, amelyeket a tudósok egy kis csoport bálnától rögzítettek, éppen a találkozásuk előtti napon; ebben Twain is benne volt, így lehetséges, hogy a saját jelzésére válaszolt.
De mi köze lehet ennek a földönkívüliekkel való beszélgetéshez? Laurance Doyle, a SETI Intézet vezető kutatója és a tanulmány társszerzője szerint meglehet, hogy Twain viselkedése hasonlíthat ahhoz, ahogyan az intelligens idegen fajok felkereshetnék az emberiséget.
A földönkívüli intelligencia kutatásának egyik fontos feltételezése, hogy ha a földönkívüliek „érdekeltek lesznek" a kapcsolatfelvételben, akkor az emberi fogadóeszközöket célozzák meg
– mutatott rá Doyle egy nyilatkozatban. – Valahogy úgy képzeljük ezt el, ahogy Twain válaszolt a tudósok kapcsolatfelvételi felhívására.
Doyle és kollégái intelligens szűrőket hoznak létre az UC Davis bálna- és állatszakértőkkel és az Alaszkai Bálna Alapítvánnyal együttműködve, amelyek a földönkívüli intelligencia keresését segítik. Úgy gondolják, hogy
„ha a földönkívüliek odakint vannak, jeleket küldenek nekünk és kommunikálni próbálnak, akkor lehet, hogy elveszítjük őket, ha nem tudjuk, mit keressünk".
Ezeknek az intelligens szűrőknek a tökéletesítésével a tudósok felhasználhatnák őket az űrből érkező intelligens jelek azonosítására, hogy megpróbáljanak kapcsolatba lépni egy idegen fajjal.
Különböző intelligenciák élhetnek ezen a bolygón és tanulmányozásukkal jobban megérthetjük, milyen lehet egy idegen intelligencia, mert biztosan nem lesznek pontosan ugyanolyanok, mint a miénk
– hangsúlyozta McCowan. – Ez a kutatás azt is teszteli, hogy egy intelligens idegen egyáltalán felkereshetne-e ilyen úton minket.
Hosszúszárnyú bálna
A hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű barázdásbálna-félék közé tartozik. Az állat hossza általában 13–14 méter, néha 16 méter is lehet. Testtömege legfeljebb 40 tonna, azonban általában csak 25-30 tonna. A hímek hangja bonyolult „énekekből" áll, melyek 6–35 percig tartanak, alkalmanként egyéb hangokat is kiadnak. A hangok frekvenciája 40–50 Hz, és az ének, melyet néhány órán keresztül folyamatosan ismétel, 30 kilométer távolságra is elhallatszik.A bálnakutatások azt mutatták, hogy ha intelligens lényekről van szó, akkor azzal jó eséllyel együtt jár a kíváncsiság is, tehát nagy a valószínűsége a kapcsolatfelvétel kísérletének.
A tudósok most azt remélik, hogy hasonló kísérleteket végezhetnek más intelligens állatokkal is a Földön,
köztük cetfélékkel (például delfinekkel), a vadászatban együttműködő ragadozókkal és más, rendkívül szociális fajokkal, például szurikátákkal és elefántokkal.